Szalmakutya mostanában az eget kémlelte és így nem volt alkalom naplót írni.
Találkozott Szalmakutya An Ní szerzetessel és megkérdezte: Te tudod hol a Boldogság?
An Ní szemét összehúzva mosolygott amikor válaszolt : A boldogságot a Kék madár mutatja. Csak kövesd kitartóan,
An Ní mindig bölcs tanácsot adott. Így Szalmakutya annyira nézett hogy már belefáradt a szeme és leheveredett a fűbe. Lehunyta szemét egy időre és a lüktetően sajogtak szemgolyói. Kicsit megpihenek, gondolta, aztán folytatom tovább a keresést. Ekkor szárnyait méltósággal libbenő madár villant fel benne egy pillanatra. Nagy öröm járta át. Gyorsan kinyitotta a szemét és az Ég KÉKje töltötte be a szemhatárt. Az öröm csendesen áramlott tovább és már nem kérdezte, hogy most éppen a szárnytollakat vagy a a pihés hátat látja. Felpattant és ugrándozva sietett a mezőről a kolostor felé. Megtaláltam! Megtaláltam ! Motyogta maga elé!
An Ní volt az első akihez odarohant. Megtaláltam suttogta boldogan ! Igazán?- szol An Ní -és nekem is megmutatod?
Hát Persze, gyere velem . És már rángatta is magával a mezőre szerzetes testvérét. . Most feküdj le itt a fűbe és hunyd le a szemed. Aztán hírtelen nyisd ki ! Megláthatod!
Így tettek mindketten.
Szalmakutya lelkesen fordult An Ní felé Na! Látod a kék madár a kék égbolt maga !!!
An Ní így válaszolt : Hol itt az Égbolt ?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése