Szalmakutya már második napja volt úton Csíksomlyó felé. Az indulás előtti bizonyosság már gyengülni kezdett. A bizonyosság, hogy biztos jelét kapja annak mit kezdjen ezzel a szalmakutya világgal a következő években. Már olvasott a Szent Jakab ösvény zarándoklatának különös élményeiről és úgy tudta, hogy Csíksomlyóhoz vezető útnak is megvan a maga ereje Ahogy leérkezett a Várdombról a busz nem volt a parkolóban. Déva vára alatt állt. Senkit sem ismert. Ekkor a parkoló távoli kijáratánál integető alakot látott meg és futni kezdett felé. Mintha valaki a zarándokoló csoportból hívta volna. A parkolóból a gyermekkora ötvenes éveire, Sztálinvárosra emlékeztető házak közé keveredtek a többiek után sietve. De akármilyen fontos volt, hogy le ne maradjon a többiektől sokkal fontosabb volt, hogy meglátott egy kutyát aki egy sokadalom közepén ült a földön furcsa pózban. Azonnal odafutott és duruzsolva vakargatta a hátát, ahogy otthon is szokta kényeztetni kutyáját. Otthoni kutyáját nemrég elütötte egy autó és gyógyíthatatlan beteg lett, elvesztette egyik lába beidegzését és így lebénult ez a lába, ami egy agár számára hatalmas tragédia. Szinte mindenki arra bíztatta altassa el mert ez így nem élet a kutya számára, szörnyű látni bicegését. Nem altatta el.
Most itt vakargatta a kutyust és érthetetlen volt számára miért állnak tőle az emberek olyan távol. Akkor valaki megszólalt: Nem látja, hogy három lába van? A kutya erre két mellső lábára emelkedett és hátsó testét erősen vonszolva elindult. Különös látvány volt. A sokadalmat undorral vegyes idegenséggel töltötte el. Szalmakutya úgy érezte ebben a kutya testben olyan lélek lakik, aki a legmagasztosabb amit valaha is képes volt.megérezni. Leguggolt és magához ölelte . Fülébe súgta : Köszönöm. Könnyei kicsordultak, és úgy érezte nem ő ölel most, hanem őt ölelik. Az ölelés egészen viszonylagos volt. A kíváncsi sokadalom feloszlott. ketten maradtak a kutyával. Béke töltötte el, letette a földre és türelmesen ment mögötte. A kutya bevezette őt az épületbe amit eddig észre sem vett. Ez az épület a Ferences szerzetesek kolostora volt, ahol a gyermekekért történik minden. A kutya a kolostoré volt. Piros szönyegen lakott a templom bejáratánál, ahova az arra járó emberek névtelenül tehetik le adományaikat a gyermekek számára. A kutya közelében.
Most itt vakargatta a kutyust és érthetetlen volt számára miért állnak tőle az emberek olyan távol. Akkor valaki megszólalt: Nem látja, hogy három lába van? A kutya erre két mellső lábára emelkedett és hátsó testét erősen vonszolva elindult. Különös látvány volt. A sokadalmat undorral vegyes idegenséggel töltötte el. Szalmakutya úgy érezte ebben a kutya testben olyan lélek lakik, aki a legmagasztosabb amit valaha is képes volt.megérezni. Leguggolt és magához ölelte . Fülébe súgta : Köszönöm. Könnyei kicsordultak, és úgy érezte nem ő ölel most, hanem őt ölelik. Az ölelés egészen viszonylagos volt. A kíváncsi sokadalom feloszlott. ketten maradtak a kutyával. Béke töltötte el, letette a földre és türelmesen ment mögötte. A kutya bevezette őt az épületbe amit eddig észre sem vett. Ez az épület a Ferences szerzetesek kolostora volt, ahol a gyermekekért történik minden. A kutya a kolostoré volt. Piros szönyegen lakott a templom bejáratánál, ahova az arra járó emberek névtelenül tehetik le adományaikat a gyermekek számára. A kutya közelében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése