A következő címkéjű bejegyzések mutatása: druida. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: druida. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 24., kedd

Dainin Katagiri Zen mester

Karácsonyi ajándékként megkaptam a Visszatérés a csendhez c. könyvet. Telitalálat volt. Oly sok dolog jelenik meg benne ami régóta foglalkoztat.  Elsősorban is az alcím okozott örömöt: "Zen gyakorlás a mindennapi életben."

Jó volna gyakorlássá tenni minél több percemet. Akár járok akár kelek, akár jövök akár megyek . Megláttam a napi bankba futkosás közben ezt a fát és  kizökkent köröttem az idő. A törzse íve lenyűgözött. Lám milyen nagy fordulatot kellett megtennie, hogy megtalálja az utat fölfelé és szépséges fává erősödjön. A kitérő pedig milyen nem  várt adománnyá lett. hiszen akár odaülhet a törzsére egy gyermek is hogy megpihenjen.   Ahogy álltam és gyönyörködtem, márt kiüresedett e gondolataimból minden szokásos szorongás a hivatali ügyekkel kapcsolatban. megjelent egy pillanatnyi csend és mosoly. Azt remélem, ez gyakorlás volt a mindennapokban
.

2007. október 14., vasárnap

Szavak - képek


Október 7: Mária ünnep

a németeknek rosenkrantz - a magyaroknak rózsafűzér- a népi hagyományban olvasó királynő ünnepe.

A Fotón Bottyán Katalin festett köve.

Mert valahányszor felemeltek egy követ én ott vagyok. A kövek Földanya ékszerei.

2007. szeptember 21., péntek

Víz fénye -napján

Szeptember 21 az őszi napéjegyenlőség időszaka. Ekkor még ugyanannyi ideig tart a külső sötétség és a világosság a hétköznapjainkban. Alban Elued a druida hagyomány szerinti ünnep neve. Lefordítva a Víz Fénye. Az emberi életútban az 50-70 éves kor közötti évek kincseit, mutatja meg a természet változása.Elmélyülés-meditáció- a belső erő felfedezése, miközben egyre kevesebb a világosság.
A pitypang színpompás ruháját különös korona váltja fel. Útra kelhetünk. lehet, hogy a virág szeretett volna repülni szabadon és ezért kapta ajándékba ezt a koronát. Most repülhet, sokasodhat. Amikor első nyugat európai utazásaim egyikén nagyon sok kilométerre kerültem Magyarországtól, egyszer csak szomorú lettem és hallgatag. Fentről alánézve rajzolódott ki az ellenállhatatlan változás, ahogyan egyre több autósztráda szeli át a világot és olyannak tűntek mintha elhalt bőr lemezek lettek volna egy ember testén. Az ember pedig bár tűri és nem vakarja le őket magáról, de alatta lassan elhal az élet. Minden beton pikkely újabb akció arra, hogy betömjék a bőr lélegző pólusait. Fájdalmas volt az érzés és odébb kellett mennem a társaságtól , szememet lehunyva álltam pár pillanatig. Amikor megnyugodtam megláttam, hogy a járda szélén, egy hasadékban pitypang sárgállik. Hiszen én az Alpokban vagyok és egy szuper benzin-kút-komplexum van a hátam mögött!? Mit keresel Te itt ! Senki sem hívott, nem ültetett, legtöbben észre sem vesznek.Sőt, gyom, gaz vagy! Majdnem megszólaltam, annyira megdöbbentett a kis virág hetyke szemtelensége, ahogyan szépségesen felrúgja a precíz gépezet működését.
Gyakran gondolok rá azóta is.Megtapasztalhattam, mekkora erő van abban , ha valaki vagy valami egyszerűen "csak" él. Létezik. A puszta létezés a helyen ahol éppen vagyunk, nagyon nagy erő, ha ott vagyunk ahol lennünk kell. Jó időben lenni jó helyen akkor is ha egy szót sem szólunk..
Amikor valahol egészen a lelkünk mélyének öntudatlanságában elkezd hatni bennünk annak tudata, hogy egyre több a sötét óra, jó lenne a kis pitypang tanítványának lenni.Amikor eljön az ősz, útra kelni, szabadon a jó szélre bízva magunkat.