Tar-sztúpa- Kőrösi Csoma emlékpark

Egyszer volt

Amint lent úgy fent.

TÍz bika kép példázata

A példázat képei a megszabadulásra törekvő útjának- "fejlődésének"- állomásait mutatja meg. 
Hagyomány Tang korból (618-906).
Egy szerzetes a kolostor konyháján dolgozott, mikor a mester bement és megkérdezte, mit csinál. Így válaszolt:

- Semmi különöset, csak terelgetem a bikát.
- Hogyan terelgeted? - kérdezte a mester.
- Minden alkalommal, amikor a bika elmászkál füvet enni, miközben dolgoznia kéne, megzabolázom és visszaviszem dolgozni. - válaszolt a szerzetes.


1. Keresem a bikát
Gyomot félrehajtva keresek mindenütt,
Széles folyón, messzi hegyeken keresztül
Elgyötörten, letörten, nincs már hol keresni,
Csak a juharfán éneklő éji kabóca hallatszik

2. Meglátom a nyomokat.
Vízparton fa alatt sok nyom,
Illatos gyomok közt is meglátom.
Még mélyebben a hegyek közt szintúgy,
Mint égre tekintő orr, mi rejthetné el?

3. Meglátom a bikát
Fülemüle énekel egy ágon,
Meleg nap, lágy szél, parti zöld fűzfák.
Itt van, többé nem rejtőzhet el,
Méltóságteli fej, szarvak, lefesteni is nehéz.

4. Elkapom a bikát

Hatalmas erőfeszítéssel elkapom,
Akarata és ereje nagy, legyőzni nehéz.
Időnként képes magas helyekre menni,
Felhők fölé, vagy mély barlangba.

5. Megszelidítem a bikát

Ostor és kötél nem elhagyható,
Nehogy porba és szennybe menjen.
Megszelídítve tiszta és engedelmes lesz,
Láncok nélkül is követi az embert.


6. Bikán lovagolva hazatérek

Megülve a bikát kényelmesen hazaindulok,
Fuvolám dala az est vörös felhőibe száll.
Egy ütem, egy dallam, korlátlan értelem,
Ismerve a hangot minek kéne beszélni?


7. Bikát elfelejtve magam maradok
Bikán ülve elérem hegyi otthonomat
Lám a bika eltűnt, az ember nyugalomban.
A nap magasról tűz, mégis álmodok,
Ostor és kötél a fűkunyhóban hagyva.

8. Ember és bika is elfelejtve


Ostor, kötél, ember, bika mind üres,
Tágas kék eget üzenet nehezen érne el.
Kályha tüzes tetején nem marad hó,
Ide érve az ősökhöz csatlakozhatok.

9. Visszatérés a forráshoz

Visszatérni a forráshoz eleve hasztalan,
Jobb lett volna vaknak és süketnek lenni.
Kunyhóban ülve nem látok semmit odakint,
A folyó magától folyik, a virág magától piros


10. Tárt karokkal a piacra érek

Csupasz mellkassal, mezítláb piacra érek,
Koszos-poros ruhában szélesen vigyorgok.
Szellemek és varázserő használata nélkül,
Kiszáradt fák azonnal virágba borulnak.

Assisi Szent Ferenc - Kecskemét

Főtér- Barátok templomának kertjében

Október 22- idegenben

Két fotót készítettem ma, amikor vásároltam a Filléres ( Penny ) áruházban.
Váratlan életképek. magukért beszélnek.

Egy nap egy élet

Minden nap egy-egy élet és egész életed alig egy napnyi.

Képek Kassáról.

Cipők és Ősemlékezés.

Bodri Ferenc grafikája (http://www.bodriferenc.cjb.hu)
Az első tudatos emlékem erről a világról, kb 2-3 éves korom közé tehető, Egy pince lakásban laktunk. Rendkívül tiszta és szép volt köröttem minden. hatalmas pihe dunyha alá bújhattam esténként és nagyon jól éreztem magam. Az esti elalvások nagyon jól elringattak. Aztán egyszer felnéztem és teljesen mást láttam mint amire valahol legbelül számítottam. A mi ablakunk a járda szinten volt és így az emberek mint mozgó cipős lábfejek nyüzsögtek . KÉPtelen voltam felfogni minek viselik a lábukon azt a valamit. Megértettem, hogy eltévedtem. Nem vagyok otthon. Ez az idegen érzés olyan mélyen beleette magát csontjaimba, hogy a mai napig fogva tart. Az ősi törvény : Nézd meg és menj tovább ! Ebben a formában él zsigereimben. Tovább, tovább.

Tudom, hogy ez egy nagyon személyes élmény. Abban mégis biztos vagyok, hogy különböző képi formákkal de sokaknak megadatik ugyanez a belső élmény és ebből erőt meríthetnek ahhoz hogy tovább menjenek, ha valaha is tartósabban lehorgonyoznának valahol és azt hinnék, megérkeztek.

Felnőtt fejjel Freud Álomfejtésébe mélyedve a cipő jelképét természetesen megkerestem. Persze ebből is a szexuális életre következtet vissza a"mester" . nem nehéz asszociálni mit jelent, ha szűk a cipő bő stb. Arról nem találtam semmit mit jelent, ha idegen. Ehhez már Junghoz kell tovább lépni. Aztán Jung kapcsolatba tudja hozni olvasóját azzal az őstudásra emlékezéssel ( kollektív tudatalattival) , ami teljesen normális dolog. Vagyis teljesen normális élményünk, hogy idegenek vagyunk. teljesen normális mindazoknak akik ÖS-EMLÉKEZNEK. Akik pedig ősemlékeznek megtalálják a szexualitás szakrális mozzanatait és mindazt aminek tudása időszerű. Mi az hogy időszerű? Az érettségünk foka. Mindössze annyi, hogy nem állunk meg valami felismerésének a boncolgatásánál, hanem megjelenik ez minden mozdulatunkban, szavak nélkül mégis tudatosan.. Elegendő ha egyszer életünkben teljes odaadásal kimondunk valamit, hogy igaz. Kimondjuk, hogy ez itt nem AZ. Na bumm és akkor mi van ? Mondták ifjú koromban a vagány srácok. Mit is mondhatnék erre. FOGALMAM sincs.

Matyók és fuvola

A kép idén augusztusban Kácson készült Bottyán Katalin kiállításának megnyitóján. A teremben a Égerházi Réka fuvolájával varászolt. Mindnyájan ennek hatása alat állunk . A mezőkövesdi asszonyok matyó viseletben és Szirka édesapjához símulva ...a többi a lelkekben. Minden résztvevőt megérintett a kiállítás és a hangok is. reméljük lesz ismét Kács és összejöhetünk újra.