2011. február 18., péntek
2011. január 31., hétfő
2010. november 17., szerda
Lili bölcsessége
Gyuri,Lili, és a tarisznyás szalmakutya.
Lili jól meglepett minket. Mutatta szépséges nemez labdáját aztán nevetve dobta felénk. Aki először elkapta teljesen összezavarodott, mert a labda meglehetősen nehéz volt. Lili agyagot borított be nemezzel. Nagyot nevettünk . No meg "tanultunk" , éberséget.
AZ AMINEK LÁTSZIK, NO MEG AMINEK NEM LÁTSZIK
LILIT KI TANÍTOTTA ?
2010. június 18., péntek
Üresség
A forma üresség. Az üresség.... forma.
Távol legyen.
Szavak. Az emlék kivetülései.
Szavak Kapcsolat keresésé. Üresség
Forma, ha más játék most éppen nem megy.
Távol legyen.
Szavak. Az emlék kivetülései.
Szavak Kapcsolat keresésé. Üresség
Forma, ha más játék most éppen nem megy.
Kalligráfia
MEGHÍVÓ
Shodo Harada zen mester
kalligráfia kiállítására és bemutatójára
2010. június 28-án, hétfőn, 18 órára
az ARS & VITA ALAPITVÁNY előadótermébe.
Cím: 1056 Budapest, Váci utca 40, I/7, 23-as csengő.
Shodo Harada zen mester
kalligráfia kiállítására és bemutatójára
2010. június 28-án, hétfőn, 18 órára
az ARS & VITA ALAPITVÁNY előadótermébe.
Cím: 1056 Budapest, Váci utca 40, I/7, 23-as csengő.
2010. június 16., szerda
2010. május 16., vasárnap
Szabad szív
Tapodi Levente 7 éves
TÍz bika kép példázata
A példázat képei a megszabadulásra törekvő útjának- "fejlődésének"- állomásait mutatja meg.
Hagyomány Tang korból (618-906).
Egy szerzetes a kolostor konyháján dolgozott, mikor a mester bement és megkérdezte, mit csinál. Így válaszolt:
- Semmi különöset, csak terelgetem a bikát.
- Hogyan terelgeted? - kérdezte a mester.
- Minden alkalommal, amikor a bika elmászkál füvet enni, miközben dolgoznia kéne, megzabolázom és visszaviszem dolgozni. - válaszolt a szerzetes.
1. Keresem a bikát
Gyomot félrehajtva keresek mindenütt,
Széles folyón, messzi hegyeken keresztül
Elgyötörten, letörten, nincs már hol keresni,
Csak a juharfán éneklő éji kabóca hallatszik
2. Meglátom a nyomokat.
Vízparton fa alatt sok nyom,
Illatos gyomok közt is meglátom.
Még mélyebben a hegyek közt szintúgy,
Mint égre tekintő orr, mi rejthetné el?
3. Meglátom a bikát
Fülemüle énekel egy ágon,
Meleg nap, lágy szél, parti zöld fűzfák.
Itt van, többé nem rejtőzhet el,
Méltóságteli fej, szarvak, lefesteni is nehéz.
4. Elkapom a bikát
Hatalmas erőfeszítéssel elkapom,
Akarata és ereje nagy, legyőzni nehéz.
Időnként képes magas helyekre menni,
Felhők fölé, vagy mély barlangba.
5. Megszelidítem a bikát
Ostor és kötél nem elhagyható,
Nehogy porba és szennybe menjen.
Megszelídítve tiszta és engedelmes lesz,
Láncok nélkül is követi az embert.
6. Bikán lovagolva hazatérek
Megülve a bikát kényelmesen hazaindulok,
Fuvolám dala az est vörös felhőibe száll.
Egy ütem, egy dallam, korlátlan értelem,
Ismerve a hangot minek kéne beszélni?
7. Bikát elfelejtve magam maradok
Bikán ülve elérem hegyi otthonomat
Lám a bika eltűnt, az ember nyugalomban.
A nap magasról tűz, mégis álmodok,
Ostor és kötél a fűkunyhóban hagyva.
8. Ember és bika is elfelejtve
Ostor, kötél, ember, bika mind üres,
Tágas kék eget üzenet nehezen érne el.
Kályha tüzes tetején nem marad hó,
Ide érve az ősökhöz csatlakozhatok.
9. Visszatérés a forráshoz
Visszatérni a forráshoz eleve hasztalan,
Jobb lett volna vaknak és süketnek lenni.
Kunyhóban ülve nem látok semmit odakint,
A folyó magától folyik, a virág magától piros
10. Tárt karokkal a piacra érek
Csupasz mellkassal, mezítláb piacra érek,
Koszos-poros ruhában szélesen vigyorgok.
Szellemek és varázserő használata nélkül,
Kiszáradt fák azonnal virágba borulnak.
Hagyomány Tang korból (618-906).
Egy szerzetes a kolostor konyháján dolgozott, mikor a mester bement és megkérdezte, mit csinál. Így válaszolt:
- Semmi különöset, csak terelgetem a bikát.
- Hogyan terelgeted? - kérdezte a mester.
- Minden alkalommal, amikor a bika elmászkál füvet enni, miközben dolgoznia kéne, megzabolázom és visszaviszem dolgozni. - válaszolt a szerzetes.
1. Keresem a bikát
Gyomot félrehajtva keresek mindenütt,
Széles folyón, messzi hegyeken keresztül
Elgyötörten, letörten, nincs már hol keresni,
Csak a juharfán éneklő éji kabóca hallatszik
2. Meglátom a nyomokat.
Vízparton fa alatt sok nyom,
Illatos gyomok közt is meglátom.
Még mélyebben a hegyek közt szintúgy,
Mint égre tekintő orr, mi rejthetné el?
3. Meglátom a bikát
Fülemüle énekel egy ágon,
Meleg nap, lágy szél, parti zöld fűzfák.
Itt van, többé nem rejtőzhet el,
Méltóságteli fej, szarvak, lefesteni is nehéz.
4. Elkapom a bikát
Hatalmas erőfeszítéssel elkapom,
Akarata és ereje nagy, legyőzni nehéz.
Időnként képes magas helyekre menni,
Felhők fölé, vagy mély barlangba.
5. Megszelidítem a bikát
Ostor és kötél nem elhagyható,
Nehogy porba és szennybe menjen.
Megszelídítve tiszta és engedelmes lesz,
Láncok nélkül is követi az embert.
6. Bikán lovagolva hazatérek
Megülve a bikát kényelmesen hazaindulok,
Fuvolám dala az est vörös felhőibe száll.
Egy ütem, egy dallam, korlátlan értelem,
Ismerve a hangot minek kéne beszélni?
7. Bikát elfelejtve magam maradok
Bikán ülve elérem hegyi otthonomat
Lám a bika eltűnt, az ember nyugalomban.
A nap magasról tűz, mégis álmodok,
Ostor és kötél a fűkunyhóban hagyva.
8. Ember és bika is elfelejtve
Ostor, kötél, ember, bika mind üres,
Tágas kék eget üzenet nehezen érne el.
Kályha tüzes tetején nem marad hó,
Ide érve az ősökhöz csatlakozhatok.
9. Visszatérés a forráshoz
Visszatérni a forráshoz eleve hasztalan,
Jobb lett volna vaknak és süketnek lenni.
Kunyhóban ülve nem látok semmit odakint,
A folyó magától folyik, a virág magától piros
10. Tárt karokkal a piacra érek
Csupasz mellkassal, mezítláb piacra érek,
Koszos-poros ruhában szélesen vigyorgok.
Szellemek és varázserő használata nélkül,
Kiszáradt fák azonnal virágba borulnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








