Egy nap egy élet

Minden nap egy-egy élet és egész életed alig egy napnyi.

Képek Kassáról.

Vallásközösség - iskola

Amikor Ajtony fiam elkezdte tanulmányait a Tan Kapuja buddhista főiskolán elmentem az évnyitóra . Megnyugodva tértem haza . Ugyanazt a kettősséget tapasztaltam, ami másutt is megjelenik, ha valahol egyszerre akarnak a hit és tudás lován egyszerre lovagolni. Itt annyiban szerencsésebb a helyzet, mint más "szellemi iskolákban", hogy laza kapcsolata van hiten alapuló egyháznak és a szellemi iskolát járni kívánóknak. Választhat valaki úgy, hogy az egyikhez tartozik a másikhoz nem. Aztán az évek múlásával a "tanuló" akár valamelyik átadási vonalhoz (egyház ) is csatlakozhat.

Egy másik szellemi iskola, - amit lehetőségem volt megismerni - , önmagát semmiképpen sem tekinti egyháznak, de vallás közösségnek jegyezteti magát. Tanulónak nevezi tagjait, bár nincs tanító és nincs érték rend ami bárki számára megmutatná "hol tart a tananyagban ", vagyis inkább a tanuló hitén alapul mit is "tanult meg ". Az a fontos, hogy ŐK úgy gondolják tudják miért jó a dolog úgy ahogy van. Nem probléma ha egy csapat beszáll egy hajóba ahogy mondani szokás, és nem kérdezi meg mikor indul, hová tart és ki a kapitány stb. Még ha néha be is mondják a hangos bemondóba, hogyan is állunk a menetrend változásával, csak az fontos elhiszünk-e bármit. Nem az a fontos igaz-e.... Minél inkább a hitet láttam eddig uralkodni valahol, annál több formában találkoztam ott azzal, hogy ennek igazát bizonygassák.

Ez mind csupa szó facsarás, ami elszomorít, ha emberek ezek miatt úgy gondolják vannak dolgok amik szembefordítják őket. Arról nem is szólva ha úgy gondolják egyik jobb mint a másik .... Olyan időt élünk amikor nagyon fontos megtalálni azt ami a formákat képes összekötni. Sokkal inkább ebben lelhetünk tartós örömet, mint abban ha megtaláljuk mi az ami elválaszthat...

Buddha szobrok Buda-pesten

2006 Tan Kapuja buddhista főiskolán készült Ajtony évnyitóján.

Cipők és Ősemlékezés.

Bodri Ferenc grafikája (http://www.bodriferenc.cjb.hu)
Az első tudatos emlékem erről a világról, kb 2-3 éves korom közé tehető, Egy pince lakásban laktunk. Rendkívül tiszta és szép volt köröttem minden. hatalmas pihe dunyha alá bújhattam esténként és nagyon jól éreztem magam. Az esti elalvások nagyon jól elringattak. Aztán egyszer felnéztem és teljesen mást láttam mint amire valahol legbelül számítottam. A mi ablakunk a járda szinten volt és így az emberek mint mozgó cipős lábfejek nyüzsögtek . KÉPtelen voltam felfogni minek viselik a lábukon azt a valamit. Megértettem, hogy eltévedtem. Nem vagyok otthon. Ez az idegen érzés olyan mélyen beleette magát csontjaimba, hogy a mai napig fogva tart. Az ősi törvény : Nézd meg és menj tovább ! Ebben a formában él zsigereimben. Tovább, tovább.

Tudom, hogy ez egy nagyon személyes élmény. Abban mégis biztos vagyok, hogy különböző képi formákkal de sokaknak megadatik ugyanez a belső élmény és ebből erőt meríthetnek ahhoz hogy tovább menjenek, ha valaha is tartósabban lehorgonyoznának valahol és azt hinnék, megérkeztek.

Felnőtt fejjel Freud Álomfejtésébe mélyedve a cipő jelképét természetesen megkerestem. Persze ebből is a szexuális életre következtet vissza a"mester" . nem nehéz asszociálni mit jelent, ha szűk a cipő bő stb. Arról nem találtam semmit mit jelent, ha idegen. Ehhez már Junghoz kell tovább lépni. Aztán Jung kapcsolatba tudja hozni olvasóját azzal az őstudásra emlékezéssel ( kollektív tudatalattival) , ami teljesen normális dolog. Vagyis teljesen normális élményünk, hogy idegenek vagyunk. teljesen normális mindazoknak akik ÖS-EMLÉKEZNEK. Akik pedig ősemlékeznek megtalálják a szexualitás szakrális mozzanatait és mindazt aminek tudása időszerű. Mi az hogy időszerű? Az érettségünk foka. Mindössze annyi, hogy nem állunk meg valami felismerésének a boncolgatásánál, hanem megjelenik ez minden mozdulatunkban, szavak nélkül mégis tudatosan.. Elegendő ha egyszer életünkben teljes odaadásal kimondunk valamit, hogy igaz. Kimondjuk, hogy ez itt nem AZ. Na bumm és akkor mi van ? Mondták ifjú koromban a vagány srácok. Mit is mondhatnék erre. FOGALMAM sincs.

Katinka és Ganya Szenendrén

Katinka lányom nemcsak az ikrek jegyében született, hanem jobbik felem.

Ajtony

Másodszülött fiam Ajtony, aki visszajött .

Mátyás születik

Bottyán Katalin alkotása. Ma van Mátyás fiam születése napja. Már tudom, hogy ősidők óta kísérjük egymást.

Comenius

A világ labirintusa és a szív paradicsoma:


XLVIII. fejezet
Az istenfélőknek teljes a békesség

A világ, úgymond nem oly nagy, hogy ne lehetne elviselni, s nem annyira becses, hogy ne lehetne róla lemondani, ezért az igaz keresztényt sosem szomorítja el az, hogy vágyódik valamire, sem az hogy megtagadott magától valamit. Mert mindenben Istenre, tanúságtévőjére és bírájára hagyatkozik s hiszi, hogy a maga idejében végül sor kerül mindennek a felülvizsgálására, megújítására, és igazságos elrendezésére.
Az Isten embere nem engedi magát kizökkenteni nyugalmából, a világ zűrzavarától sem. Sok minden nincs ínyére, de ezért nem emészti, nem gyötri magát. Menjen visszafelé, ami előre menni nem akar, essen le, ami állni nem akar, pusztuljon ami nem akar vagy nem tud megmaradni. Miért gyötrődne ezen a keresztény akinek a lelkiismerete tiszta és rendezett és szívében pedig ott van Isten malasztja? Ha az emberek nem akarnak a mi szokásunkhoz idomulni, idomuljunk mi az övékhez, amennyire csak lelkiismeretünktől tehetjük. Igaz, hogy a romlott világ egyre romlottabb lesz, de megjavíthatjuk-e azzal, hogy gyötrődünk miatta?

Matyók és fuvola

A kép idén augusztusban Kácson készült Bottyán Katalin kiállításának megnyitóján. A teremben a Égerházi Réka fuvolájával varászolt. Mindnyájan ennek hatása alat állunk . A mezőkövesdi asszonyok matyó viseletben és Szirka édesapjához símulva ...a többi a lelkekben. Minden résztvevőt megérintett a kiállítás és a hangok is. reméljük lesz ismét Kács és összejöhetünk újra.

Kácsi patak

Kácson a patak mellett új barátokkal "dugjuk össze fejünket" Szirka szüleivel , Réka, Gabi és a fotót készítő Kati együttlétével elindult valami. Szirka baba blogját valami csoda teljesüléseként olvassák olyan sokan. Mi együtt örülünk velük, hogy ismét bebizonyosodik a világnak mennyi csodálatos képesség szunnyad a gyerekekben, és erre alapozva a gyermeket "kis világként" mikrokozmoszként megközelítve meg tudják mutatni a gyerekek az ő világuk nagyszerű értékeit. reménykedünk, hogy megtalálják egymást a felnőttek, akik hasonló értékerendűek és szívesen tesznek is a gyermekekért..

Pataki oroszlán

A sárospataki vár bejáratát is oroszlánok őrzik. Összedugtuk a fejünket és ez is csodás pillanat volt Ez volt az a nap amikor éppen bejelentették, hogy visszaadja Oroszország a Rákóczi könyvtár könyveit. Véletlenül éppen Patakon voltunk néhányan és a Református iskola Igazgatójával együtt fohászkodtunk a beszélgetésünkor, bárcsak így lenne. A könyvek ma már itthon vannak. A társak, akik akkor elkísértek már nagyon távolinak tűnnek.

Szalmakutya iskola

A tanító néni kedvesen éneklő hangon mondókát ismételt a gyerekekkel együtt. 1959. Nem rosszabb év mint a többi.




Egy Szalmakutya már 6 éves a többiek már időtlenek. A testvéri kínai nép hadserege lerohanja a tibeti kolostorokat. Szalmakutya erről semmit sem hall. Senkinek sem beszél visszatérő álmáról, a hosszú utazásról Kínába. Az úton ezer veszély és ő a legkülönfélébb dolgok bőrébe bújva rejtőzik el a katonák elől. Álmában sorra megéli mit jelent állatnak, ruhának, és rejtőzködő bűzlő teve hajcsárnak lenni. Aztán egyszer csak olyan fém. kupak lesz belőle, amit nappali ébrenlétben a sörös üvegekre tesznek. A katonák megfogják a kupakot és beviszik az országba , csillogó különlegességnek látják. Nem láttak még ilyesmit.Ez is olyan álom amit akkor egyáltalán nem "értett" ,mégis pontosan megmaradt minden képe a felnőtt korra is. Ma már egyszerű. Nem kell kardot rántani, mindenki meg találja mi emészti el őt. Az európai technika következményei...

Térjünk vissza 1959-re. A tanító néni nagyon kedves volt, de Szalmakutya mégis az ablakhoz rohant és kiabálva mutatott az égre. Csíkhúzó ! Repülő kondenzcsíkja ívelt a kék égbolton. Ilyent még sosem látott. Amikor gyermekről van szó akkor a sosem, nem azt jelenti, hogy abban az életében, hanem sokkal tágabb idő teret. Ez valódi sosem volt. A gyermeki - tudat számára ez valódi élmény volt, nem egyszerűen a kíváncsiság élvezete.

A tanítás megszakadt. A gyermekek odarohantak az ablakhoz és sikongatva tapsoltak. A tanító néni tiszta szíve az örömmel együtt ragyogott a gyerekekkel. Integettünk. Sok-sok öröm. Bátor lelkek öröme, akik ekkor már nem voltak a kolostorok falai között Tibetben és mégis ott voltak. Valamennyien, akik valaha megélték az inkvizíciós gyilkolást legyen az a katár föld máglyája vagy a tibeti kolostor padlójára omló vér áradat, egyszer együtt integetnek, de ennek az iskolának nincsenek falai.

Szalmakutya mestere

Szalmakutya már második napja volt úton Csíksomlyó felé. Az indulás előtti bizonyosság már gyengülni kezdett. A bizonyosság, hogy biztos jelét kapja annak mit kezdjen ezzel a szalmakutya világgal a következő években. Már olvasott a Szent Jakab ösvény zarándoklatának különös élményeiről és úgy tudta, hogy Csíksomlyóhoz vezető útnak is megvan a maga ereje Ahogy leérkezett a Várdombról a busz nem volt a parkolóban. Déva vára alatt állt. Senkit sem ismert. Ekkor a parkoló távoli kijáratánál integető alakot látott meg és futni kezdett felé. Mintha valaki a zarándokoló csoportból hívta volna. A parkolóból a gyermekkora ötvenes éveire, Sztálinvárosra emlékeztető házak közé keveredtek a többiek után sietve. De akármilyen fontos volt, hogy le ne maradjon a többiektől sokkal fontosabb volt, hogy meglátott egy kutyát aki egy sokadalom közepén ült a földön furcsa pózban. Azonnal odafutott és duruzsolva vakargatta a hátát, ahogy otthon is szokta kényeztetni kutyáját. Otthoni kutyáját nemrég elütötte egy autó és gyógyíthatatlan beteg lett, elvesztette egyik lába beidegzését és így lebénult ez a lába, ami egy agár számára hatalmas tragédia. Szinte mindenki arra bíztatta altassa el mert ez így nem élet a kutya számára, szörnyű látni bicegését. Nem altatta el.

Most itt vakargatta a kutyust és érthetetlen volt számára miért állnak tőle az emberek olyan távol. Akkor valaki megszólalt: Nem látja, hogy három lába van? A kutya erre két mellső lábára emelkedett és hátsó testét erősen vonszolva elindult. Különös látvány volt. A sokadalmat undorral vegyes idegenséggel töltötte el. Szalmakutya úgy érezte ebben a kutya testben olyan lélek lakik, aki a legmagasztosabb amit valaha is képes volt.megérezni. Leguggolt és magához ölelte . Fülébe súgta : Köszönöm. Könnyei kicsordultak, és úgy érezte nem ő ölel most, hanem őt ölelik. Az ölelés egészen viszonylagos volt. A kíváncsi sokadalom feloszlott. ketten maradtak a kutyával. Béke töltötte el, letette a földre és türelmesen ment mögötte. A kutya bevezette őt az épületbe amit eddig észre sem vett. Ez az épület a Ferences szerzetesek kolostora volt, ahol a gyermekekért történik minden. A kutya a kolostoré volt. Piros szönyegen lakott a templom bejáratánál, ahova az arra járó emberek névtelenül tehetik le adományaikat a gyermekek számára. A kutya közelében.

Déva váránál Szalmakutya

Magos Déva Vára...Szalmakutyában visszhagzottak a szavak. A ballada szerint megfogták az asszonyt és hiába könyörgött beépíteték a kövek közé, hogy álljon a vár fala. Szalmakutya sokat költözködött és érthetetlen okokból egy könyve sosem tünt el a dobozolás forgatagában, pedig nem vásárolta, hanem ráadásként, ajándékként nyomták egyszer a kezébe valami "könyvesbolti akcióban." A könyv címlapján romos várfal, a címe pedig talányosnak tűnt: ",,, mert ők isten városának teste.." Ahogy Déva falait nézte a könyv borítót látta viszont., életében már másodszor. D É V A a szó sokat mond. Benne ÉVA, benne Devla , Benne még mennyi minden,,,

Az első felismerés:

A könyv borítóról sokig nem tudta Szalmakutya mit ábrázol, csak hordozta magában a jóga-fényképet. Ez olyan ritka fénykép volt ahol előbb volt a kép mint a kézzelfogható valóság. A kézzel fogható valóság aztán Dél-Franciaországban találkozott a könyv borító képével. Ott állt Szalmakutya kimerülten Montsegeur várának falánál és a nyilvánvaló volt, hogy a könyv borító köveit látja. " ...ő isten városának teste.." most így szólalt meg a gondolat.

Ugyanúgy, ahogyan Déva vára alatt is megszólalt a tanítás, amit betűzve,szótagolva adtak át az utódoknak a történettel ami az asszonyt a FELE-SÉG et a várba építi. Az asszony Déva várának testévé lett ,, .
Amikor Franciaországból visszaérkezett Szalmakutya, előkotorta a doboz aljáról a könyvet és elolvasta. Albigensekről szólt a borító valóban Montsegeurt ábrázolta.

Jóga - fényképezés

Amikor először jártam Cauxban, már magával ragadott az az érzés, hogy itt valami rendkívül fontos dolgot rejtettek el amit meg kell majd találnom. Ugyanakkor minden alkalommal úgy éreztem könnyen lehet, hogy utoljára járok itt. nem tudhattam lesz-e elég pénzem, időm arra, hogy újra eljöhessek Korunk emberére jellemző esendőséggel szerettem volna mindent magammal vinni ami fontos. A fényképezéstől eleinte idegenkedtem. Inkább azt játszottam, hogy lecsuktam a szemem és arra törekedtem ,hogy nagyon erősen bevéssem magamba a pillanatot, amit éppen fényképeznék, Később ezt jóga-fényképezésnek neveztem el. Ez annyiból áll, hogy valamilyen egészen erős érzéshez, illathoz, tapintáshoz, színhez . Akár egy kicsiny fal darab rajzolatához kötöttem a pillanatot. Így amikor visszajöttem és lehunytam szemem az élményt felidézve ez visszavitt oda, hol ezt átélhettem. Ha fényképet nézel, itt maradsz. Ha jóga fényképet látsz. ott is vagy ahol az készült. Érdemes kipróbálni...

Testvérek- Genfi tó és a Balaton

Elisabeth Haich Beavatás című könyvében olvastam először a Balaton csodálatos szellemi erejéről. Ide vonult el a világ elől beavatásának útján, amikor elmélyülésre volt szüksége. Hosszú időre elfelejtettem.Később Badacsonyban jártam a gránit sziklák között és olyan nyugtalanság billentett ki a megszokott barangolásból, hogy le kellett ülnöm egy tányér alakú sima kőre. Ma már tudom, hogy tiszta szellemiségű szertartások emlékét őrzik a kövek. Akinek erre szüksége van és megnyitja szívét rájuk talál.
A Balatont fiam fotózta a Genfi tavat egy ismerősöm, Nem tudták hogy a másik képe is elkészült.

Svájc Balatonja

Évekig utaztam Svájcba a Genfi tó partjára évente legalább egyszer.Mintha valami láthatatlan kötelékkel kötötte volna át a derekamat; és amikor ez fontos volt odavonszolt volna a kötelékkel magához.. A képen az a város ahova a vonat érkezett. Montreux. A hegyek olyan védelmezően ölelik, hogy akkor is pompáznak a virágok, amikor máshol mindent hó borít. Egyszerűen elbódulsz és a szépségtől, úgy érzed nem valóságos ami körülvesz annyira szép.
Aki Szalmakutyaként utazgat, annyit már magával hoz amikor megszületik, hogy éber megfigyelését rövid időre tudja elveszíteni, aztán visszanyeri.. Mindenki ismeri ezt az éber megfigyelő helyzetet, aki legalább egyszer rácsodálkozott tükörképére: Ez lennék én?
Az utazások sok anyagi áldozattal és fáradozással jártak. Minden alkalommal úgy végződött, hogy Szalmakutya elhatározta nem jön többet csak ha hívják, kivéve az utolsó utazást.. Az utolsó utazás, már nem volt elválás és Szalmakutya megértette, hogy a semmi sincs körötte Svájcban, ami ne lenne meg Magyarországon. A Genfi tó és a Balaton nem változott, testvérek. A Balaton északi szikláiban ugyanaz az üzenet él amit a Genfi tó hegyei őriznek. Az emberekben van különbség, akiknek ezt meg kell újra látni és hallani.

Szentendre októberben

Szalmakutya kutyái

A testvér-pár Boxi és Cila.

Levél románc

Hetek óta próbálom a ház körül és főleg az utcán a leveleket összesöpörni. A szomszéd kertekbe mintha nem is fújna a szél. Egyetlen levél sincs. Már kezdett harag gyűlni bennem. Dühös voltam fára, levélre , az értelmetlen és sok időt igénylő levél gyűjtögetésre. A kutyáim nagy élvezettel rohangáltak és dúlták szét a levél halmokat. Ebből Elég. Megálltam, a gereblyére támaszkodtam. Teljesen eltöltött annak a tudata, hogy most már ideje nagy szigorral szétcsapni a rendetlenségben és megregulázni ezeket a szél hátán szabadon repdeső leveleket és iramodó kutyákat. REND legyen már végre !!!! Amikor a kapuból hátrafordultam a rohanó kutyák után, megláttam a fenyő ágán végtelen örömmel hintázó levelet. Az odaadás, ahogyan a tű levelek között megkapaszkodva teljesen átadta magát a ringatásnak és magához csalogatta a novemberi napsütést lenyűgözött.Talán egész nyáron lesték egymást , hiszen a levél az utca túloldaláról érkezett. Gesztus a szemközti hatalmas fától és a széltől. Minden dühöm elpárolgott. rengeteg gondolat pergett le előttem, elmúlásról, összetartozásról, a időn kívüliségről és másról. Hálás lettem a pillanat tanításáért. HARMÓNIÁNAK kell lenni. Ki tudja mért pille könnyűnek tűnt a gereblye és nagyon gyorsan végeztem a gyűjtögetéssel. Meggyújtottam a levél hegyet és fellobbant a máglya. A hintázó levél is táncra kélt és a többiekkel ment a lángok közé. Ha elveszítjük a fogékonyságot a szépségre, akár egy pillanatra is, minden összezavarodik és teher lesz.

Bodri Ferenc muskátlija novemberben

Bodri Ferenc vendége

Bodri Ferenc műhelye reggel

Bodri Ferenc műhelye Mama.

Mama

Szalmakutya kólával

Gutai Mátyás fotója

Szavak - képek

Október 7: Mária ünnep

a németeknek rosenkrantz - a magyaroknak rózsafűzér- a népi hagyományban olvasó királynő ünnepe.

A Fotón Bottyán Katalin festett köve.

Mert valahányszor felemeltek egy követ én ott vagyok. A kövek Földanya ékszerei.

Nyelv - Ősképek- üzenetek (1)

Hermes Trismegistos: Mint fent úgy lent.

Biblia.."..miként a mennyben úgy a földön is.."

Magyar szavakban: PADLÁS - PADLÓ

LÁSS - LÓ



(fotó Á.Szabó Ajtony)

Szalmakutya és a boldogság

Szalmakutya mostanában az eget kémlelte és így nem volt alkalom naplót írni.

Találkozott Szalmakutya An Ní szerzetessel és megkérdezte: Te tudod hol a Boldogság?
An Ní szemét összehúzva mosolygott amikor válaszolt : A boldogságot a Kék madár mutatja. Csak kövesd kitartóan,

An Ní mindig bölcs tanácsot adott. Így Szalmakutya annyira nézett hogy már belefáradt a szeme és leheveredett a fűbe. Lehunyta szemét egy időre és a lüktetően sajogtak szemgolyói. Kicsit megpihenek, gondolta, aztán folytatom tovább a keresést. Ekkor szárnyait méltósággal libbenő madár villant fel benne egy pillanatra. Nagy öröm járta át. Gyorsan kinyitotta a szemét és az Ég KÉKje töltötte be a szemhatárt. Az öröm csendesen áramlott tovább és már nem kérdezte, hogy most éppen a szárnytollakat vagy a a pihés hátat látja. Felpattant és ugrándozva sietett a mezőről a kolostor felé. Megtaláltam! Megtaláltam ! Motyogta maga elé!

An Ní volt az első akihez odarohant. Megtaláltam suttogta boldogan ! Igazán?- szol An Ní -és nekem is megmutatod?

Hát Persze, gyere velem . És már rángatta is magával a mezőre szerzetes testvérét. . Most feküdj le itt a fűbe és hunyd le a szemed. Aztán hírtelen nyisd ki ! Megláthatod!
Így tettek mindketten.

Szalmakutya lelkesen fordult An Ní felé Na! Látod a kék madár a kék égbolt maga !!!
An Ní így válaszolt : Hol itt az Égbolt ?

Ki főz istenre?

" Az anya együtt imádkozik gyermekével:
- ...az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, Ámen.
-És Isten szent Anyja nevében-teszi hozzá a gyermek.
- De miért akarod Isten anyját is megemlítni?
- Hát valakinek főznie is kell a másik háromra, nem igaz ?-érkezik az egyszerű válasz. "
Yesudian A jóga áldásos ereje c könyvéből

Ferenc Assisiből - a szellemi testvérek közül

Yesudian bölcsessége bennünk van

"Célunk tehát sz önfejlesztés, az önuralom, az önbizalom. Ültesd a tölgyet a megfelelő földbe, és ágait kiterjesztve, növekedni fog. Add át embertársadnak saját erejének és bölcsességének belső tudását, és úgy fog cselekedni mint egy bölcs ! "

" Bármilyen távol élünk egymástól mi, jóga tanítványok, összefűz bennünket a szeretet erős lánca, összeköt minket a szellemi testvériség. Akárhol is legyünk, ez a szeretet abban a közös törekvésben fejeződik ki, hogy segítünk ahelyett, hogy akadályoznánk, építünk ahelyett, hogy rombolnánk, békét és fényt hozunk ahelyett, hogy háborúság és pusztulás kísérné lépteinket. "
Selvarajan Yesudian: A jóga áldásos ereje

DE jó lenne ha a magyarországi Yesudian tanítványok keresnék, megtalálnák egymást valamiképpen.

Összedugtuk fejünket lányommal.

Katinka lányommal dugtuk össze fejünket Apámék Aranylakodalma alkalmából rendezett fényképeszkedésen.

Öszedugtuk a fejünket

Összedugtuk a fejünket Apámmal és Donáttal

Szalmakutya alkuja

A nyarak pár éven át ugyanazzal az édes-bús eseménnyel kezdődtek. Anyám kopaszra akarta vágatni bozontom én pedig azt mondtam úgy fogok ordítani, hogy nem tudják majd levágni. Üvölteni kétségtelenül hatásosan tudtam. A város, ahol ekkor éltünk Sztálinváros volt. Nagy boldogságomra megnyílt A Könyvesbolt a Vasmű úton és ha arra jártunk szinte rátapadtam a kirakatára. Anyámat megsegítette a véletlen, mert rádöbbent, hogy könyvért bármire rávehet. Elmaradt az üvöltés. Cseppet sem izgatott a kopaszságomat röhögve csúfoló gyerek had, hiszen amikor egy könyvet lapoztam semmiféle hang nem jutott el hozzám. Még a haj nyíró zizegése sem. A testvéreimet kerestem. Sokszor éreztem, hogy biztonságos közelükben vagyok, ha olvasok.

A fotó 1957-ben készült, én négy éves vagyok és már megkaptam a könyvet.Egyáltalán nem véletlen, hogy az ujjam a könyv lapjai közé dugtam.Természetesen nem ismertem még a betűket. A 4 éves gyermek számára az a tudás amit eleve magával hoz az érzékszervi élményeken keresztül újra felidézhető. Hát, tudom, hogy ez nem magyarul van. Helyette arra kérlek benneteket felnőttek, akik nem vagytok ismét négy évesek, hogy higgyétek el: amikor az ember megfogja a papírt "buta gyerekként ", akkor attól az emlékezésnek olyan árama indul el, amit semmiképpen nem tud neked átadni, mert nem kötődik időhöz. Hol is kezdje el a mesélést a dolgokról, hiszen annyi lenne, hogy amire a végére érne már öt éves lenne. De képzelj el egy filmet amit olyan felgyorsítva vetítenek le számodra, hogy csak egy fény villanás lesz belőle. Régen ezt tudtad olvasni. Most ebben a testben és itt ezen a helyen egy érzés marad meg a dolgok után, ami a szavak helyett magatartásban fog megnyilvánulni. Minden "buta gyerek" megtalálja az ő matériáját, és lehet hogy ez a föld lesz. Homokban, sárban akar majd turkálni. szeretné magára kenni és belefekszik, kezét mélyre túrja. Miért hiszitek el egy vak felnőttnek, hogy tud olvasni az ujjaival és miért nem hagyjátok, hogy a gyermek "elolvassa ujjaival" ami élővé teszi számára belső raktára kincseit ? Aztán meg miért gondoljátok, hogy van értelmes válasz arra amikor ráförmedtek: Most miért csinálod ezt, nézd meg hogy összekoszoltad magadat ?! Mit mondhatna a gyermek a hely és idő nélküli élmény világról, annak aki elfelejtette? Inkább arra kérlek hunyd le szemed és dugjátok össze fejeteket, dimenziókat félretéve...

Ma is úgy választok könyvet pl. vásárláskor, hogy a egy számomra kellemes laza kéz tartással végig húzom ujjaim az sorakozó könyveken.

Aztán önálló lakást kaptak Szüleim és nyílván nincs abban semmi különös, hogy a könyvesbolt melletti lépcsőház egyik emeletére költöztünk. Akkoriban nem volt több könyvesbolt a városban. Ma is itt van a lakásunk. A város azóta Dunaújváros lett, a könyvesbolt csődbe ment és 4 éve papír írószer van a helyén.

Farmeres szalmakutya

Szalmakutya lángokban

Egy tanítvány bátortalanul lépegetett Lin Csi árnyékában. A Mester hirtelen megfordult és rámordult.Mit akarsz tőlem lopakodó szalmakutya ? Szeretnék választ kapni tőled egy kérdésemre: Miért tesznek ételt a kolduló csészémbe hiszen én ezt sosem tudom nekik megfizetni ? Ostoba vagy szalmakutya és nem látsz az orrodon túl.
Van amit csak te adhatsz meg nekik ha majd dideregnek és magukra maradnak. Mert eljöhet az idő, amikor a Szalmakutya képes fellángolni és meleget adni. Ó, Mester de hiszen ez egy szalmakutyának nagyon veszélyes lehet, hiszen neki már semmi dolga világi viszályokkal. Na látod ez még nagyobb ostobaság, mert csak abból lesz Buddha , aki nem ejt rabul a buddha-természet.


Burma nevét eltörölték, a politikai hatalom azt akarja , hogy megszűnjön minden kapcsolat ősi gyökereivel. A tüntetéseken a buddhista szerzetesek mennek elől. Arcukat eltakarják a könnygáz miatt. A tüntetések hetek óta tartanak és a szerzetesek mindenütt élő falként óvják a lakosságot .

Szalmakutya álma

Szalmakutya is szokott ábrándozni.

Gyermekrajzok üzenete -Orbis Pictus

Tegnap Molnár V.József előadását hallgattam meg a, gyermekrajzok üzenetéről. Egészen távoli élet helyzetekből indulva ugyanoda jutottunk el mindketten.

Sokkal fontosabbak azok a dolgok, amik összekötnek Molnár V. munkásságával azoknál amik elválasztanak. A a lényeget illetőn teljesen egyet gondolunk és akarunk. Valamiképpen óvni, becsülni, és pedagógiai vezérfonállá tenni az üzenetet, amit a gyermekek születésüktől fogva hordoznak. Biztosan botladozunk még sokat ezen az úton, de Józsi bácsit óvja Ég és erősítse, mert szíve és élete tiszta szolgálata a gyermekek ügyének.

Ajándékba adtam a képen látható Orbis Pictus hasonmás kiadást, és a Kácsi konferenciák előadásainak anyagát is. Bárcsak találkozhatna és egymást erősíthetné a PÁNSZÓFIA és ősi hagyományaink. Az első képes gyermek könyv Patakon készült . (Vajon tudjuk-e ? )Goethe is ezért rajongott, Ez az Orbis Pictus.Megfér lapjain a tót és a magyar szöveg Milyen csodálatos, hogy vannak emberek, akik csendben végzik a dolgukat és nem várnak érte hírverést. A könyvet kiadó Magyar Comenius Társaság ezt a gyönyörű, felbecsülhetetlen értékű könyvet kiadta, és nem elsősorban "üzletel " vele. Mi ez, ha nem a pitypang tanítása? Képvisel valamit ez a könyv puszta létezéssel és a többit rábízza Isten kegyelmére.

Víz fénye -napján

Szeptember 21 az őszi napéjegyenlőség időszaka. Ekkor még ugyanannyi ideig tart a külső sötétség és a világosság a hétköznapjainkban. Alban Elued a druida hagyomány szerinti ünnep neve. Lefordítva a Víz Fénye. Az emberi életútban az 50-70 éves kor közötti évek kincseit, mutatja meg a természet változása.Elmélyülés-meditáció- a belső erő felfedezése, miközben egyre kevesebb a világosság.
A pitypang színpompás ruháját különös korona váltja fel. Útra kelhetünk. lehet, hogy a virág szeretett volna repülni szabadon és ezért kapta ajándékba ezt a koronát. Most repülhet, sokasodhat. Amikor első nyugat európai utazásaim egyikén nagyon sok kilométerre kerültem Magyarországtól, egyszer csak szomorú lettem és hallgatag. Fentről alánézve rajzolódott ki az ellenállhatatlan változás, ahogyan egyre több autósztráda szeli át a világot és olyannak tűntek mintha elhalt bőr lemezek lettek volna egy ember testén. Az ember pedig bár tűri és nem vakarja le őket magáról, de alatta lassan elhal az élet. Minden beton pikkely újabb akció arra, hogy betömjék a bőr lélegző pólusait. Fájdalmas volt az érzés és odébb kellett mennem a társaságtól , szememet lehunyva álltam pár pillanatig. Amikor megnyugodtam megláttam, hogy a járda szélén, egy hasadékban pitypang sárgállik. Hiszen én az Alpokban vagyok és egy szuper benzin-kút-komplexum van a hátam mögött!? Mit keresel Te itt ! Senki sem hívott, nem ültetett, legtöbben észre sem vesznek.Sőt, gyom, gaz vagy! Majdnem megszólaltam, annyira megdöbbentett a kis virág hetyke szemtelensége, ahogyan szépségesen felrúgja a precíz gépezet működését.
Gyakran gondolok rá azóta is.Megtapasztalhattam, mekkora erő van abban , ha valaki vagy valami egyszerűen "csak" él. Létezik. A puszta létezés a helyen ahol éppen vagyunk, nagyon nagy erő, ha ott vagyunk ahol lennünk kell. Jó időben lenni jó helyen akkor is ha egy szót sem szólunk..
Amikor valahol egészen a lelkünk mélyének öntudatlanságában elkezd hatni bennünk annak tudata, hogy egyre több a sötét óra, jó lenne a kis pitypang tanítványának lenni.Amikor eljön az ősz, útra kelni, szabadon a jó szélre bízva magunkat.

A gyermek "csillagocska"...

"A régi ember a gyermeket Isten áldásának tekintette, s hitében a kisgyermek Isten tenyerén él; általa, vele a teremtő és igazító törvény mutatja meg magát. Tudta, hogy az anyaöl óvása, az öntudatlanul átélt minden-szeretet, amelyben a dolgok egysége honol; a termő televény sötétség csöndje a születésben lármás világosságra vált, s a megszületett gyermek, a „csillagocska” fáradhatatlanul keresi az elveszett paradicsomot s a biztonságot adó „kinti” rendet, amelyről ott „bent” mindent megtudott. Kint a fényben, a tagolt világban a kisgyermek kérdez - és nemcsak szóval - szemével, s teste, lelke minden moccanásával. Kérdéseiben bölcsesség világít. Korai rajzaival, képpel, mesével tudatja, hogy a Teremtő miféle világot ígért neki, miféleképpen lehet része, részese annak, s mivégre született különvalónak.

'Részlet Molnár V.József Isten tenyerén .gyermekrajzok üzenete c írásából, a képen a szerző
www.freeweb.hu/flag/millennium/molnarv.htm a teljes cikk itt megtalálható)

Szalmakutya Hat

Szalmakutya Hat - megmondhatnátok neki, hogy Szalmakutya....